Na ez mar igen! En is egy erosebb szoval fogok valaszolni, mert kicsit unom, hogy egymas ala adjuk a lovat, es nem igazan mozgatjuk az agyunkat. De valahogy el kellett kezdeni. En, mint erosen emocionalis leny, igazan szeretem az erzelmeimet kinyilvanitani. Jellemzoen a pozitiv oldalt, mivel az foglalkoztat, de utalatban sem szabadkozom. Az altalanos kedelyt nyilvan az arcrol lehet felismerni. Ha valaki kozvetlen ismerosunkkel, mondjuk jobaratunkkal talalkozunk, akinek a rezduleseit is ismerjuk, akkor hamar kiderul, hogy milyen "allapotban" van. Persze a rajtunk felejtett alarc meg megteveszthet, de ekkor jon a kovetkezo, a hang. Ilyen esetben mar a mondanivalobol kovetkeztetunk, vagy beszedunk lejtesebol. Ilyenkor is el tudunk hitetni magunkrol, egy rank epp nem jellemzo dolgot, de ez eleg nehez. Peldaul, mikor tudja az ember, hogy mikent kene valaszolnia az illetonek, de csak altalanossagban beszel. Igy derulnek ki tarsasagban az erzelmek. A feldobottsagot, a szomorusagot, stb. igy kozoljuk egyreszt. A kulcs talan az oszintesegnel van, talan igy kozlunk igazi erzelmeket. Aztan van a muveszet. En irasban, zeneben, fenykepekben fejezem ki az erzeseim. Mar, ha tudom. Ez mondjuk meg megtevesztobb tud lenni, mint a kommunikacios. De ennek is alapja az oszinteseg, csak itt sokkal burkoltabban lehet kinyilatkoztatni. Peldaul rengeteg szerelmesvers van, amirol nem feltetlen derul ki, hogy az az. Szamomra minden keletkezo mu, egy erzelemkinyilvanitas, amit gondolatokkal, elkapott pillanatokkal, nehany ceruzavonassal, vagy egeszen monumentalis festmenyekkel, szobrokkal, stb. abrazolnak alkotoik. (Fu baszdmeg, errol kilometereket lehetne irni - nyilvanittotta ki Barazdabillegeto). Van meg az ajandek. Ez is egy meredek dolog, foleg manapsag, amikor az ertekek leamortizalodtak. Legyen a jo ajandek inkabb. En mondjuk a legszanalmasabb ajandeknak -a zokni es a dezodor mellett- a voros rozsat tartom, de ha a ket ember komolyan gondolja akkor rendben, es most csak targyakrol beszelek. Aztan mikor peldaul egy anya, elveivel megkuzdve, megajandekozza gyermeket azzal, hogy megenged neki valamit, na az egy fantasztikus erzelemnyilvanitas, megha nem is biztos, hogy latszik. Lathatatlan is van? Hat ugy tunik, igen. Aztan jon meg a cselekedet. Amikor kiallok erted, meg ha ott sem vagy, megleplek, hogy mire hazaersz a munkabol legyen finom vacsora, ellopom az utolso szelet csokidat -csak hogy valami rosszat is irjak. Kezdek osszezavarodni, hogy mi van meg. Nem tudom. Tessek kommentelni feltetlen.

Kovetkezo: szex.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.